• Füleki vár állami műemlék <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Vigadó <i>(Fotó: Illés Gábor)</i>
  • Berchtold-kastély <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Városi Park <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • A Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt templom és ferences kolostor <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Nógrádi Turisztikai Információs Központ <i>(Fotó: Fülek Város)</i>
  • Városháza <i>(Fotó: Városi archívum)</i>

Elérhetőségek

Füleki Városi Hivatal
Radničná 25, 986 01 Fülek
Tel., fax: +421-(0)47-4381001
Email: mesto@filakovo.sk

Ügyfélfogadás

Hétfő - Csütörtök:
7.30 - 11.30 / 12.30 - 16.00
Péntek: 7.30 - 11.30

szecsenySzécsény

Szécsény városa Magyarországon, Nógrád megye északi részén a szlovák határnál, az Ipoly folyó völgyében fekszik. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly partján elhelyezkedő Pösténypuszta, és a településtől 4 km-re lévő Benczúrfalva is. Lakóinak száma nem sokkal haladja meg a 6000 főt. Régészeti ásatások során talált tárgyi emlékek tanúskodnak arról, hogy az újkőkortól kezdve lakott volt az Ipoly-völgye, és annak kiszélesedő Szécsényi-medencéje. A várost 1229-ben említik először írásban. Felvirágzása a XIV. század első felére esik, amikor mezővárosi jelleget ölt, és a környékbeli települések központjává válik. 1332-ben Szécsényi Tamás vajda XXII. János pápától engedélyt kapott ferences kolostor alapítására. Károly Róbert az 1334. május 5-én kiadott oklevélben Szécsényt városi ranggal ruházta fel. Ezt követően befejeződött a templom és a kolostor építése, és felépült a várkastély. 1552-ben török uralom alá került a település. Több sikertelen próbálkozás után 1593-ban foglalták vissza a felvidéki bányavárosok miatt is fontos várost a magyar seregek. Szécsény 1663-ban ismét török uralom alá került, majd 1683-ban a Bécsből hazatartó Sobieski János lengyel király seregei szabadítják fel végleg. Később pestis járvány tör ki, és szinte teljesen elnéptelenedik a település. Az újratelepítés kezdeményezői a ferencesek voltak, akik többek között Bárkányi Jánost, II. Rákóczi Ferenc nevelőjét küldték a városba. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc - az eredeti tervet megváltoztatva - Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amelyen Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották. A XVIII. század végén tűzvész pusztított a városban. Az 1848/89-es forradalom és szabadságharc bukása után császári csapatok szállták meg a települést. 1886-ban Szécsényt megfosztották városi rangjától. A fejlődés üteme a századforduló után sem növekedett jelentősen és további gátat jelentett a trianoni döntés, majd a II. világháború és az 1956-os forradalom. A fejlődés az 1960-as évektől indult meg, melynek eredményeként 1986 januárjában Szécsény visszakapta városi rangját. Ez idő óta a település ismét városként éli mindennapjait, a térség legjelentősebb oktatási, kulturális és idegenforgalmi központjaként. Az elmúlt évtizedben Szécsény újjászületett. Európai Uniós forrásokból új külsőt kapott történelmi belvárosa, felújításra kerültek közintézményei, így óvodája, iskolája, művelődési háza, könyvtára, polgármesteri hivatala, egészségügyi központja. Szintén uniós támogatásokból nyílik lehetőség ezen intézmények tartalmi megújulására is.

Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal, 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.
Tel.: +36-32-370-199; +36-32-370-237, fax: +36-32-370-170,
email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., www.szecseny.hu


Salgótarján

www.salgotarjan.hu


Bátonyterenye

www.batonyterenye.hu