• Füleki vár állami műemlék <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Vigadó <i>(Fotó: Illés Gábor)</i>
  • Berchtold-kastély <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Városi Park <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • A Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére szentelt templom és ferences kolostor <i>(Fotó: Schnelczer Zoltán)</i>
  • Nógrádi Turisztikai Információs Központ <i>(Fotó: Fülek Város)</i>
  • Városháza <i>(Fotó: Városi archívum)</i>

Elérhetőségek

Füleki Városi Hivatal
Radničná 25, 986 01 Fülek
Tel., fax: +421-(0)47-4381001
Email: mesto@filakovo.sk

Ügyfélfogadás

Hétfő - Csütörtök:
7.30 - 11.30 / 12.30 - 16.00
Péntek: 7.30 - 11.30

A Füleki vár

A füleki vár sziklatömbje a természetes alapoktól mérve 60 méter magas, kelet - nyugat irányban a szélessége 75 méter, észak - dél irányban pedig több mint 80 méter.
Három részre osztható: felső-, középső- és alsóvár. Az eredeti várat a 12. században negyszögletű torony, védőfallal ellátott palota, a délnyugati oldalon cölöpökből kialakított kerítés és árok alkotta. Az 1551-es évben a várat kibővítették, agyúbástyákat, várfalakat és óolasz ötszögű védőbástyákat (ma is látható Bebek torony) építettek. A hatalmas, 6 méter széles védőfallal megerősítették a gótikus várat, reneszánsz bástyákkal, tüzérségi tornyokkal vették körül. Megépítettek 3 tüzérségi állást, 6 bemélyedést a csáklyások részére.
Az alsóvárat 3 poligonális bástya, 2 őrtoronnyal és csapóhíddal ellátott kapu és 10 méter mély árok védte. Az átépítés része volt a város köré épített hatalmas védőfal, kapukkal és rondellákkal. A városi erődítményből egyetlen bástya maradt fenn. Az alsóvárból csak a várudvar egy része maradt meg, a többi rész a város terjeszkedése miatt eltűnt. A vár 1682-ben az ostrom ideje alatt leégett, s azóta romokban áll.

hrad

hrad

hrad

hrad

Rövid történet

Már a 12. században egy valószínűleg kőből épült vár állt a várhegyen. Az első írásos feljegyzés a füleki várról az 1242-es évből származik, amely arról tesz említést, hogy a füleki vár ellenállt a tatárok támadásainak. A várnak több tulajdonosa is volt, közöttük pl. Csák Máté (1311-1321). 1348 és 1385-ből származó iratok királyi tulajdonként említik. A Perényiek 1435-ben zálogba kapták meg a várat, majd 1440-ben Erzsébet királynő a vár védelmével Jan Jiskrát bízta meg. 1483-ban Mátyás király hadserege bevette a füleki várat, és elűzték Perényi Istvánt. 1490-ben a várat Raskai kapitányra bízzák. Leányát Bebek Ferenc veszi feleségül, s a várat hozományul kapta. Bebek Ferenc a növekvő török veszély miatt 1551-ben A. da Vedano olasz építész tervei alapján hatalmas reneszánsz erődítménnyé építteti át a várat. A várost is erőddé építteti át, amely a várhoz kapcsolódik. Minden igyekezete ellenére 1554-ben a vár a törökök kezébe kerül, akik 39 évig uralták. Fülek a szandzsák székhelyévé vált, innen uralkodott Hamza bég, majd később Hasan bég Dél - Szlovákia nagy területe felett. A császári csapatok 1593-ban foglalták vissza a várat a törököktől.

1602 és 1604 között az országgyűlés parancsára felújították a várat, amelyet Bocskay csapatai foglaltak el. A császári birodalomban folyó hatalmi harc során 1608-ban, 1609-ben és 1613-ban, majd az 1615-ös tűzvész után a várat 1619-ben felújították. A Rákóczi-féle felkelés idején Wesselényi Ferenc volt a várkapitány, aki átállt a császár oldalára. A vár és a város is felvirágzik, a Vöröskőn őrtorony épül, az Őrhegyen állandó katonai őrség tartózkodik. A várban a környező megyék tanácskozásai zajlanak. 1650-1664-ig a várkapitány Wesselényi Ádám, tőle örökli a várkapitányságot I. Koháry István. 1667-től II. Koháry István lesz a várkapitány, aki 1672-ben felújítja és kijavíttatja a várfalakat, mintha megérezte volna a Thököly-felkelés előkészületeit. 1678-ban Thököly megtámadta a várat, de nem sikerült bevennie.

hrad

hrad

hrad

hrad

Az 1682-es év a várra való tekintettel végzetessé vált. Thököly a törököktől kapott jelentős segítséggel (60 ezer katona) újra megtámadja, és kemény harcok után beveszi a várat. A vár leégett, vele együtt megsemmisült a megyei levéltár, a várost lerombolták. A vár azóta is romokban hever. 1972-ben a vár romjait konzerválták. A Bebek bástyát rekonstruálták, s a várat és várost bemutató tárlat látható benne. Napjainkban a vár műemlék.

A Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt templom és ferences kolostor

kostolA római katolikus templom

A ferencrendi templom a kolostor épületével együtt 1513-ból származik, 1554-ben átalakították török dzsámivá, majd 1682-ben a törökök támadása idején teljesen megsemmisült. 1694-1727 között újjáépítették barokk stílusban, látványos interiőrrel. A torony a szokástól eltérően az északkeleti oldalra épült, a homlokzatot 1725-1728-ban átalakították, restaurálták. A templom egyhajós, sokszögű alaprajzú, fallal záródó szentéllyel végződik. A belső tér dongaboltozattal, stukkókkal és festményekkel díszített lunettákkal záródik.
A boltozati rendszer egy oszlopsoron nyugszik egyesített pilaszterekkel. A homlokzati fülkékben a bejárat felett barokk plasztikák láthatók. A barokk főoltár kettős oszlopsorral gazdag ornamentikával díszítve a 18. század elejéről származik. A két oldalsó oltár barokk festményekkel díszített. A két szélső oltár a 18. század második feléből származik - plasztikákkal és rokokó mintázattal díszített. A gazdag ornamentikával és plasztikával díszített szószék szintén a 18. század első feléből származik. A plasztikákkal és festménnyel díszített korabarokk mellékoltár a 17. század második felében készült.

A ferencrendi kolostor

A kolostor az északnyugati oldalon kapcsolódik a templomhoz. A kolostor kétszintes, keresztfolyosókkal ellátot épület, melyhez négyszögletű udvar tartozik. A kolostor földszintjén keresztboltozattal átívelt árkádok láthatók. Mind a templomot, mind a kolostort műemlékké nyilvánították. A füleki ferences szerzetesek tevékenységükkel több évszázadon keresztül meghatározták Fülek szellemi életét...