Városi Hivatal
H.-Cs.: 7.30-11.30/12.30-16.00
Péntek: 7.30-11.30
Ügyfélfogadó Központ
H.-Cs.: 7.30-11.30/12.00-16.00
Péntek: 7.30-11.30
Anyakönyvi Hivatal
H.-Sz.: 7.30-11.30/12.00-16.00
Csütörtök.: nincs ügyfélfogadás
Péntek: 7.30-11.30
A főellenőr a város alkalmazottja. A főellenőrt a városi képviselő-testület választja hat évre. Hatáskörét a községi önkormányzatokról szóló Tt. 369/1990. sz. törvény szabályozza.
Fülek város főellenőre Ing. Mihályová Judita, akit a városi képviselő-testület 2019. február 28-án választott meg tisztségébe.
Füleki Városi Hivatal / Mestský úrad Fiľakovo
Koháry tér 8. (Városi rendőrség)
mobil: 0915 692 800, email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A polgármester-helyettes - helyettesíti a város polgármesterét annak távollétében, a városi képviselő-testület választja meg a város polgármesterének javaslatára, általában a teljes megbízatási időszakra. A városi képviselő-testület képviselője. Az ügyletek és tevékenységek körét, amelyeket a polgármester-helyettes jogosult ellátni, a város polgármestere szabja meg.
Fülek város polgármester-helyettese
Mgr. Visnyai Attila.
Füleki Városi Hivatal / Mestský úrad Fiľakovo
Püspöki utca 51. (FTC stadion)
mobil: 0915 163 310
email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A város polgármestere képviseli a várost és ő a város legfelsőbb végrehajtó szerve. A város lakosai választják meg közvetlen választásokban négy évre. A polgármesteri tisztség köztisztség. A polgármester megbízatási időszaka az újonnan megválasztott polgármester fogadalomtételével jár le. A polgármester jogköreit főként a községi önkormányzatokról szóló többször módosított Tt. 369/1990. sz. törvény szabályozza.
Az utolsó polgármester-választás 2022. október 29-én zajlott.
A jelen választási időszakban a város polgármestere
Dr. Agócs Attila.
Füleki Városi Hivatal / Mestský úrad Fiľakovo
Radničná 25, 986 01 Fiľakovo
email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szécsény városa Magyarországon, Nógrád megye északi részén a szlovák határnál, az Ipoly folyó völgyében fekszik. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly partján elhelyezkedő Pösténypuszta, és a településtől 4 km-re lévő Benczúrfalva is. Lakóinak száma nem sokkal haladja meg a 6000 főt. Régészeti ásatások során talált tárgyi emlékek tanúskodnak arról, hogy az újkőkortól kezdve lakott volt az Ipoly-völgye, és annak kiszélesedő Szécsényi-medencéje. A várost 1229-ben említik először írásban. Felvirágzása a XIV. század első felére esik, amikor mezővárosi jelleget ölt, és a környékbeli települések központjává válik. 1332-ben Szécsényi Tamás vajda XXII. János pápától engedélyt kapott ferences kolostor alapítására. Károly Róbert az 1334. május 5-én kiadott oklevélben Szécsényt városi ranggal ruházta fel. Ezt követően befejeződött a templom és a kolostor építése, és felépült a várkastély. 1552-ben török uralom alá került a település. Több sikertelen próbálkozás után 1593-ban foglalták vissza a felvidéki bányavárosok miatt is fontos várost a magyar seregek. Szécsény 1663-ban ismét török uralom alá került, majd 1683-ban a Bécsből hazatartó Sobieski János lengyel király seregei szabadítják fel végleg. Később pestis járvány tör ki, és szinte teljesen elnéptelenedik a település. Az újratelepítés kezdeményezői a ferencesek voltak, akik többek között Bárkányi Jánost, II. Rákóczi Ferenc nevelőjét küldték a városba. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc - az eredeti tervet megváltoztatva - Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amelyen Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották. A XVIII. század végén tűzvész pusztított a városban. Az 1848/89-es forradalom és szabadságharc bukása után császári csapatok szállták meg a települést. 1886-ban Szécsényt megfosztották városi rangjától. A fejlődés üteme a századforduló után sem növekedett jelentősen és további gátat jelentett a trianoni döntés, majd a II. világháború és az 1956-os forradalom. A fejlődés az 1960-as évektől indult meg, melynek eredményeként 1986 januárjában Szécsény visszakapta városi rangját. Ez idő óta a település ismét városként éli mindennapjait, a térség legjelentősebb oktatási, kulturális és idegenforgalmi központjaként. Az elmúlt évtizedben Szécsény újjászületett. Európai Uniós forrásokból új külsőt kapott történelmi belvárosa, felújításra kerültek közintézményei, így óvodája, iskolája, művelődési háza, könyvtára, polgármesteri hivatala, egészségügyi központja. Szintén uniós támogatásokból nyílik lehetőség ezen intézmények tartalmi megújulására is.
Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal, 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.
Tel.: +36-32-370-199; +36-32-370-237, fax: +36-32-370-170,
email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., www.szecseny.hu
Az írásos emlékekben az áll, hogy Fülek 1356-ban saját pecsétjével ellátott oklevelet adott ki, arról viszont, hogy hogyan nézett ki ez a pecsét, sehol sincs leírás vagy utalás. 1722-ben a város új pecsétjét és címerét gróf II. Koháry István készítette el. Ismerünk egy pecsétet 1772-ből; ezüst pajzson zöld dombból pálma nő ki, a pajzs tetején aranykorona látható.
Fülek város pecsétje kerek, középen a város címerével, körben a következő felirattal: MESTO FIĽAKOVO. A város pecsétjét ünnepi alkalmakkor használják, oklevelek, jegyzőkönyvek, stb. hitelesítésére.
Egy későbbi címer a 18. század végéről származik. Itt az aranykorona a domb tetejére került, amelyet piros alapra helyeztek. Ebből emelkedik ki egy ezüstszínű kettős kereszt, amely mögött zöld pálma áll. Bevezetése valószínűleg összefügg a II. Leopold (1790-1792) idején tervezett és használt kis állami címerrel.
Fülek város napjainkban az egyszerűbb és címertanilag helytállóbb címert használja, amely 1772-ből származik: fehér alapon zöld dombból egy pálma nő ki, melynek zöld a koronája és sárga a törzse.
Fülek város zászlaját 6 hosszában elhelyezkedő sáv alkotja. A színek a következő sorrendben helyezkednek el: sárga, zöld, fehér, sárga, zöld, fehér. A zászló oldalainak aránya 2:3, mely ún. fecskefarokban végződik.
A város elnevezései időrendi sorrendben
A város nevének eredete
Fülek és környéke jóval az írott források megszületése előtt is lakott volt már. Egyesek szerint a 12. században a mai vár helyén egy fából készült erődítmény állt. Fülek kővárát a Kacsics nemzetség építtette valószínűleg még a tatárjárás előtt. Első írásos emlékünkben - az 1242. február 2-án Székesfehérvárról a pápához intézett segélykérő levélben – Füleket azon 17 vár között említik, melyekbe a magyar nemesség be tudot húzódni a tatárok elől. A mai Szlovákia területéről csak 4 vár került a listára:
...Mi is vártuk egyház anyánk segítségét, hogy a Duna révjeinél szembeszegülhessünk Krisztus neve ellenségeivel - és nem volt segítség. Végül, mivel a Duna befagyott, mindenütt szabaddá vált az út előttük, és átkelhettek hozzánk. Miután pedig átjöttek, rossz szándékkal telve széledtek szét szerte a vidéken, hogy eltervezett gonoszságukat betöltsék. Mi azonban elég sokan és megfelelően felfegyverkezve behúzódtunk Fehérvár, Esztergom… a túlsó oldalon pedig Pozsony, Nyitra, Komárom, Fülek, Abaújvár és más várakba és hasonlóképpen megerősített helyekre...
A következő ismert dokumentum az az 1246. január 10-én kelt adománylevél, amiben IV. Béla király elkobozza a várat a Kacsics nemzetségből származó Fulkó rablólovagtól és odaajándékozza a Pok nembeli Móric királyi pohárnokmesternek. Fulkó a tatárjárás idején haranggal csalogatta magához a tatárok elől menekülőket, akiket aztán kirabolt és megölt. Tény, hogy megölte a rokonát is, amiért aztán a király párbajra ítélte, de barátainak közbenjárására kegyelmet kapott. Ennek ellenére tovább folytatta gonosztetteit, hamis érméket nyomott, a királyt sértegette stb. A király mindezt megelégelve a kor szokásjogának megfelelően egy felvértezett lovaggal „mezítelenül“ vívandó párviadalra ítélte. Fulkó azonban a börtöntársával együtt megölte az őröket és megszökött. Elhagyatottan élt amíg öngyilkosságot nem követett el.
A várban a következő korszakban gyakran cserélődtek a tulajdonosok és a várnagyok: Herthwigh lovag (1283), Egyed mester, Csák Máté (1311-1321), Fónyi Balázs (1322-től), Kónya (1354-től), majd 1348-ból és 1385-ből származó oklevelek királyi várként említik Füleket. 1435-ben Zsigmond király a Perényieknek adta zálogba. 1438-ban Erzsébet királynő tulajdonában volt, aki 1440-ben megbízta Ján Jiskrát az uradalom katonai védelmével. Mátyás király serege 1483-ban Lábatlan András vezetésével foglalta el az ellene forduló Perényi Istvántól a várat, melyet ezután Ráskai Balázs budai várnagy gondjaira bízott.
A török időszak 1554-1593
...parancsolom, hogy küldjetek írásban választ, fogtok-e adót fizetni vagy sem. Mert ha nem akartok, biztosak lehettek benne, hogy hatalmas seregemmel megtámadlak titeket, városotokat porrá égetem, benneteket pedig leigázlak és rabszolgaságra ítéllek. Jól jegyezzétek meg… mennyi zólyomi katona fölött győzedelmeskedtem, mennyi fejet, zászlót és dobot zsákmányoltam...
Értelemszerűen a falvak inkább kifizették az adót. A törökök 1562-ben nyomultak be Murány környékére. Ferhad Hasan bég leigázta Murány, Krasznahorka és Miskolc környékét is. Amikor 1580-ban a dobsinaiak nem voltak hajlandók adót fizetni, a bég 1584. október 14-én kirabolta, majd fölégette a várost és 350 embert elhurcolt. A füleki piacon ebben az évben 2000 keresztényt adtak el rabszolgának nemre és korra való tekintet nélkül.
A törökök fokozatosan elfoglalták a környező várakat is. A salgói várat még 1554-ben, nem sokkal a a füleki ostrom után. Bár Várgede 1560-ban még ellenállt, 1571-ben Fülekhez hasonlóan a törökök ott is kihasználták az őrség egy részének távollétét és létrák segítségével jutottak a várba. Ajnácskő várát azonban már 1566-ban elfoglalták, így Várgedének nem volt katonai jelentősége a számukra, ezért lerombolták. A környéken egyedül a somoskői vár maradt magyar kézen. 22 év törökkel való „szomszédság“ után 1576-ban a tapasztalatlan Modolóczy Miklós várkapitány rövid csata után adta föl a várat Ali bégnek.
A felszabadítás
Fülek virágkora
Az apokalipszis
1664-ben a császár hűséges követője, II. Koháry István, lett a vár kapitánya. 1672-ben megerősíttette a várat, mintha megérezte volna, hogy szükség lesz rá. Az ő kapitánysága alatt egy másik felkelés volt készülőben Thököly Imre vezetésével. Az Oszmán Birodalom - a Habsburgok legerősebb ellensége – Thököly segítségére hatalmas hadsereget küldött. A török-kuruc csapatok 1678-ban támadták meg először Füleket, de sikertelenül. 1682-ben jöttek újra Fülek alá – a vár és a város sorsa ekkor pecsételődött meg. Augusztus 22-én az első török-kuruc alakulatok körbe vették a várat és számuk napról napra nőtt. Megkezdődött az ostrom. A füleki vár értékét bizonyítja az is, hogy hatalmas sereget küldött Thökölynek a török szultán. Összesen 60.000 katona ostromolta a várat (Bél Mátyás szerint 100 000). A várvédők száma 4.000 volt a város lakosságát is beleértve.
Thökölyék 20.000 tallért fizettek Braka Andrásnak, hogy gyújtsa fel a városban álló házát. Az őröknek kellett volna jelenteniük a tüzet és ezalatt támadták volna meg a várat. Ám a várkapitány ezt megtudta, Brakát felakasztatta és felnégyeltette.
Az ostrom részleteit Miles Mátyás szemtanú naplójából ismerhetjük meg. Szeptember 3. hajnalán hullottak az első gránátok a várra. Reggel fél hatra a városnak több részét tűz borította, kilencre pedig már az egész város lángolt. Szeldi pasa északról, Ibrahim pasa pedig a keletről bombázta a várat. A város és a vár déli oldaláról Apafy Mihály és Teleki Mihály hadai támadtak. Koháry beljebb húzódott a várba. Harc harcot követett és a védekezők egyre fáradtabbak voltak. Amikor már a kimerültség határán voltak Petróczi, Szirmay, Petneházy és Kezer felszólították Koháryt, hogy adja fel a csatát. A vár segítségére siettek a városból Nácsay Lukács, Csont István és Kakukk Gergely alakulatai is. Az esély a vár megmentésére napról napra csökkent, ezért a vár legénysége fellázadt. A várkapitánynál azonban kérésük süket fülekre talált. Süketségét csak az a fenyegetés oszlatta el, hogy ledobják a vár faláról. Ennek ellenére Koháry a várat soha nem akarta feladni és akár a saját testével is védte volna. Akarata ellenére két hét múlva, 1682. szeptember 10-én a legénység kapitulált.
A törökök az egész várost a földdel tették egyenlővé. A várban égett Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves-Külső-Szolnok megyék levéltárának nagy része. 1682. szeptember 16-án Ibrahim pasa levelet küldött Thökölynek, mellyel a szultán magyar királlyá nevezi őt ki. A szultán a nagyvezíren keresztül a királyi hatalom jelképeit is eljuttatta hozzá: palástot, kardot, buzogányt, zászlót és koronát is küldött neki. Thököly azonban nem fogadta el a kinevezést. Továbbra is „csak“ Felső-Magyarország urának tartotta magát.
A város annyira le volt rombolva, hogy csak hosszú idő múlva tudták újratelepíteni. A céhekbe tömörült iparosok a közeli Losoncra költöztek. II. Koháry István fogságából való visszatérése után új templomot és ferences kolostort építtetett (1725). A várat már nem újíttatta fel, helyette kastélyt építtetett a városban. A királytól hűsége elismeréséül hatalmas birtokokat kapott ajándékba.
1696-ban Füleken csak 24 nemesi ház, 8 armalista ház, 13 katonai ház és a szegények és özvegyek néhány háza állt.
A vár jelene
Az ásatás során előkerült leletek
Irodalom:
Fülek Város Közép-Szlovákia déli részén, a Besztercebányai kerületben, a Neogradiensis Eurorégió területén, a Losonci járásban található.
Nemzetiségileg vegyes lakosságának száma 9 949 a füleki kataszter kiterjedése 1645,90 ha-ra tehető. A munkanélküliség mértéke 21-24% között mozog. Munkalehetőségeket tartunk számon a ipari gyártóüzemeknél, amelyek a volt KOVOSMALT megszűnését követően keletkeztek, az ipari övezetben a meglevő, transzformálódó cégeknél és kisvállalkozóknál az üzlet és a szolgáltatások területén. A közigazgatásban és az iskolaügyben dolgozók száma Füleken megközelítőleg 330.
Fülek Város 2003 óta eredményesen foglalkozik az önkormányzat megreformálásával. Sikeres pályázatoknak köszönhetően különböző érdekcsoportokkal munkatalálkozók valósultak meg, elkészült egy szociológiai kutatás és az elemzéseket követően kidolgozásra kerültek Fülek város fejlesztési dokumentumai. Folyamatos a kommunikáció a lakossággal, a civil, vállalkozói és állami szektor képviselőivel.
2002-től működik a Közös Községi Hivatal, amely az iskola és építésügy területén az állami igazgatás által átruházott feladatokat látja el. Az egyes osztályok tevékenysége bővítve és minőségileg javítva lett.
Megalakult a Füleki Vármúzeum (a vár területén álló megújult Bebek bástyában), a vállalkozói inkubátor (a tectum nonprofit szervezet működteti a felújított néhai Szolgáltatások Házában), az idősek otthona és szociális otthon (a valahai óvoda és bölcsőde átépített komplexumában a Nezábudka /Nefelejcs/ nonprofit szervezet működteti) és a Z.p.o. Geopark Novohrad - Nógrád Jogi Személyek Társulása (irodája a vár alatt a Nógrádi Turisztikai Információs Központ épületében van).
Fülek Város együttműködik:
a határon átnyúló együttműködés keretein belül:
Egy vármúzeum létesítésének ötlete már 1941-ben felmerült Füleken. König Kelemen ferences szerzetes „Várbizottságot“ alapított, mely pénzt gyűjtött az alakuló intézményre és a füleki vár régészeti feltárását sürgető kérvényt küldött a Magyar Nemzeti Múzeumba. A munkát dr. Kalmár János régész 1944-ben kezdte meg, de a közelgő front hosszú évekre megszakította nemcsak az ásatásokat, a múzeumalapítás folyamatát is.
Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, melyet 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá fokoztak vissza. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében (a Vigadó 1900-ban épült, 1940-től polgári iskola működött benne). 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. A városka, melynek lakosai hosszú időn át két állandó kiállításra is büszkék lehettek, a rendszerváltás évére múzeum nélkül maradt.
1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a SZK Kulturális Minisztériuma, mint a Nógrádi Múzeum akkori fenntartója, és a Városi Múzeum gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, a Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. 15 év elteltével azonban szükségessé vált az intézmény átszervezése.
A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült az önkormányzat fejlesztési tervei között. A 2006-2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta úgy az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mint magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén megnyitotta „A füleki vár évszázadai“ c. kiállítását, mely a vár és a város történetén vezeti végig a látogatót az első írásos emléktől a vár 1682-es lerombolásáig. A vár makettje mellett kiállításra kerültek az erődítmény feltárása során napfényre került középkori és kora újkori régészeti leletek a Szlovák Nemzeti Múzeumból (középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék), a vár eredeti kulcsai és a Fülek 39 éves török hódoltságából származó tárgyak. Eredetileg a torony alsó szintjén a környék legjelentősebb régészeti lelőhelyeinek bemutatóhelye került kialakításra. A több mint 3000 éves várgedei bronzkincs néhány darabját és a ragyolci bronzkori temető kerámiaanyagának egy részét egyaránt a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kölcsönözte Fülekre. Hatalmas történelmi és esztétikai értékkel bírnak a Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek is. 2011-ben a „Gerinces ősmaradványok Fülek környékén“ című paleontológiai állandó kiállítás került az alsó szintre, így az imént említett tárgyak egy emelettel feljebb kerültek. 2017-től a Füleki Vármúzeum megújult és korszerűsített állandó kiállítással várja a látogatókat. A paleontológiai tárlat a Fülek környékéről származó, több mint 20 millió éves gerinctelen ősmaradványokkal és növénylenyomatokkal bővült. A környék történelmét bemutató tárgyakat különböző korabeli rekonstrukciók teszik érdekesebbé, mint például a Persén feltárt avar – szláv temető egyik férfi sírja, a bronzkori ünnepi női viselet, vagy II. Koháry István utolsó várkapitány korhű öltözéke. A történelmi tárlatot gazdagítja két, 18. századi szentet ábrázoló, újonnan restaurált olajfestmény is, csak úgy mint az elmúlt évtizedben zajló régészeti feltárások új leletanyaga. A torony negyedik szintjén egy nagyképernyős televíziókkal ellátott, új „pihenősarok“ alakult ki. Itt többek között megtekinthető a füleki vár eredeti állapotát bemutató 3D-s videó-rekonstrukció, illetve különböző rendezvények készült felvételek összeállítása is.
Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. Állandó kiállítását 2008 nyarán bezárták, mert az épület felújításra szorul. A széleskörű felújítást követően a múzeum 2014-ben nyitotta meg új állandó kiállítását „A füleki pálmától a világhírű kakasig“ címmel, mely Fülek 1682 utáni történetét mutatja be. A Vármúzeum időszaki kiállításait a Városi Honismereti Múzeum ún. galériájában és a Bebek-torony legfelső emeletén rendezi.
2011-től az intézmény igazgatása alá tartozik a Városi Könyvtár is, amely a Vigadó épületében kapott helyet. Változatos könyvtári állományának köszönhetően gyakran látogatják fiatal és felnőtt olvasók egyaránt.
Námestie slobody / Szabadság tér 30,
986 01 Fiľakovo / Fülek
tel.: +421(0)47-33 37 132,
mobil: +421(0)950 689 610
email: msks@filakovo.sk
web: kultura.filakovo.sk
Nezábudka, n.o.
Záhradnícka 2,
986 01 Fiľakovo (Fülek)
Tel.: +421(0)474379099
web: www.nezabudka-fi.sk