Műemlékjellegű épületek

A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette. A földszinten látható az eredeti barokk boltozat és fából faragott díszítés. A kastélyhoz tartozó parkot valamikor kerítéssel övezték, melyben szabadon éltek a szarvasok és őzek. A tavacska vizében hattyúk úszkáltak. A park 8,2 ha-on terül el, és 16 értékes, rendkívül különleges, idegen országokból származó fásszárú növények találhatók itt, és egy kisállatkert várja benne a látogatókat.

A barokk mellett a klasszicista építészetnek is van emléke Füleken a Cebrián-kastély. A spanyol eredetű Cebrián család a XIX. század elején szerzett birtokot Füleken. A kisméretű, földszintes klasszicista kastélyt gróf Cebrián Ferenc építette 1847-ben.

A törökök és Thököly Imre seregei 1682-ben lerombolták a várat és a várost, a várkapitányt II. Koháry Istvánt foglyul ejtették, aki a fogságból hazatérve a templom újjáépítéséhez kezdett. Volt miből, hiszen a király iránti hűségéért jelentős vagyonhoz jutott. A törökök által felrobbantott várat már nem építteti újjá. Helyette a városban kastélyt építtet, az ún. Koháry-kúriát. A barokk stílusú épület ráépült a 17. században épült Báthory-kúria alapjaira. A Koháry-kúria a 18. század első felében készült el. Figyelemreméltók a díszítőelemei és látványos a stukkós porosz boltozat, valamint a tágas pincehelység lunetás boltozata. A kúria siralmas állapotban talátható az elhanyagolt kerttel és gazdasági udvarral együtt, kivéve a Koháry István Cserkészcsapat által használt részét.

Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.

A 19. század végéről származó, eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Művelődési Központnak és a Vármúzeumnak ad helyet.

A város lakóinak és látogatóinak kellemes kikapcsolódást nyújt a szép park és a benne felújított állatkert. A park hatalmas fái között több ritkaszámba menő, védett is található. A legkisebbek részére a gyermekjátszótér jelent gondtalan szórakozást.

...

A kistemető dombján látható a Stephani család mauzóleuma.

A szobor 1907-ben épült.

A szobor 1796-ban épült.

A Fülekről Sávoly felé vezető út jobb oldalán található a környék szépen körülkerített, leggondozottabb zsidó temetője.